Tudtad, hogy az újévi fogadalmak nagy része január második felére feledésbe merül? Te is jártál már már úgy, hogy megfogadtad, aztán nem lett semmi a fogadalmadból? Íme, néhány tanács, hogy 2018 valóban a Te éved legyen!

2017_2018

Először is felejtsd el a január elsejéket, a hétfőket, a holnapokat! (Habár 2018 első napján ez mind egyszerre valósul meg! 😉 ) A változás nem egyik pillanatról a másikra történik.

Tolnai Nóra, sportpszichológus és személyi edző, a Képmás magazinban megjelent cikkét idézve:

A változás nem úgy megy, hogy jön január elseje, vagy jön a hétfő, és ezután tuti máshogy csinálom. A változás útjának van egy menete, mely fázisok szükségesek ahhoz, hogy ne csak fellángolás, hanem tényleg tartós változás következzen be. Ezek a: célállítás, döntés, tervezés, előkészítés, aztán az első lépések, végül a szokássá formálás és a viselkedés megszilárdulása. Lesznek visszaesések, hullámvölgyek, nem minden nap egyforma. Lesznek nehezebb időszakok, ezekben segít a cél tisztázása, a célra tartás. A motivációt fent kell tartani, és a kisebb változtatásokat is meg kell ünnepelni. Igenis meg kell dicsérned magad azért, amit elértél, és a kis sikerélményekből meríteni a cél eléréséhez. Elsőre ne várjuk magunktól a végállapot elérését, csak induljunk el az úton – legyen szó egészséges étkezésről, több mozgásról, több alvásról, bármiről. Induljunk el az úton, merjük vállalni, hogy kicsiben indultunk, de a célról nem vesszük le a szemünket, és nagyok leszünk, mikor elérjük. Fontos, hogy örömödet leld benne, hogy érezd, hogy boldoggá tesz. Bele kell tenned magad.

A KOMFORTZÓNÁBÓL KI KELL LÉPNI.

Ez közhelynek tűnhet első hallásra, de csak így megy. Sokszor halljuk ezt a mondatot, hogy a csodák a komfortzónán kívül történnek, de miért is van szükség erre? Hogy megismerjük önmagunkat, határainkat, hogy abból az állapotból, amiben megrekedtünk, tovább tudjunk haladni. Ez a kulcs az egészben: addig, amíg ugyanazokat a köröket futjuk – mind a szó szoros, mind átvitt értelemben – addig nem fog történni változás.
A prioritásokat át kell rendezni. Sokszor nem az hoz változást, hogy még jobban akarjuk ugyanazt, és még erősebben teszünk érte, vagy ellene, hanem ha megértjük, hogy mi miért fontos az életünkben, és milyen szükségletek vezetnek minket. (…)

FOGADJUK EL, HOGY A VÁLTOZÁS ÉS VÁLTOZTATÁS ENERGIÁT IGÉNYEL, ÉS ÁTRENDEZI AZ ÉLETÜNKET.

Minden változás új dolgokat hoz, és ezzel együtt néha a régieket el kell engednünk. Minden régi dolog elengedése szomorúsággal vagy fájdalommal jár, hiszen hiába nem volt jó, de megszoktuk, kiismertük, ezáltal valamiféle biztonság-igényt is kielégített. Az új – még ha jobb is – ismeretlen marad egy darabig. Természetes tehát, hogy stresszt élünk át, bizonytalanság fog el. Ösztönös reakciónk a kényelmes és kiismerhető felé hajlani. Ha azonban sorozatosan a kényelmet választjuk, úgy sose jutunk előrébb a fejlődés és változás útján. Ez esetben is a célok tisztázása lendíthet át a nehézségeken.”

Céljaink tisztázására, rendezésére kiváló alkalmat nyújt az évrendező füzet kitöltése.

Néhány évvel ezelőtt egyik kedves barátom mesélt nekem az évrendező füzetről. Azóta minden év végén kitöltöm (néha akkor is, ha úgy érzem, elakadtam az életben vagy csak egy jelentősebb fordulóponthoz érkeztem). Azt vettem észre, hogy így sokkal céltudatosabban haladok a céljaim, vágyaim, álmaim felé.
A füzet segít rámutatni, hogy csak akkor tudunk igazán továbblépni, ha előtte megfelelően lezártunk: felidéztük a kedves emlékeket, bölcs döntéseinket, legnagyobb leckéinket. Hálát adtunk a számunkra fontos embereknek és a velünk történt eseményeknek. Számba vettük sikereinket, kihívásainkat. Megbocsájtottunk, akinek meg kellett bocsájtani és elengedtük, amit el kellett engedni. Így már szabadon szárnyalhatunk a következő év felé, tele tervekkel, célokkal. Az irányított kérdések és feladatok segítségenek, hogy álmainkat konkrét célokká formáljuk. Azzal, hogy tudatosan átgondolunk és leírunk valamit, az útjára indul a megvalósulás felé. A szó elszáll, az írás megmarad. Könnyebben halogatunk, ha csak egy röpke gondolatról vagy egy véletlenül kiejtett ígéretről van szó. Azonban, ha leírjuk – ott áll a papíron feketén-fehéren – már nem tudjuk olyan könnyen becsapni magunkat és pontot tehetünk a halogatás végére. Ha előre látjuk, hogy milyen céljaink vannak a következő évben: milyen területen, mit szeretnénk elérni, változtatni, és ezt még le is írjuk, akár időponthoz vagy határidőhöz rendeljük, akkor rengeteg energiát, feleslegesen futott köröket és zsákutcákat spórolhatunk meg. Ha esetleg elvesztettük a fonalat, csökkent a kezdeti lelkesedés, a leírt tervekből újra erőt és motivációt meríthetünk.

Olvasd el Nóri teljes cikkét itt, töltsd ki az évrendező füzetet itt és indítsd el tudatosan a 2018. évet!

B.Ú.É.K!

Oszd meg ismerőseiddel