Te hogyan lélegzel? Megfigyelted már? Hol szívod be a levegőt és hol fújod ki? Milyen mélyek a lélegzeteid? Hova vezeted a levegőt: a mellkasodba vagy a hasadba? Mielőtt tovább olvasnál, állj meg egy pillanatra és figyeld meg a légzésedet!
A helyes légzés fontosabb, mint gondolnád. Étel nélkül néhány hétig, víz nélkül néhány napig kibírjuk, azonban levegő nélkül csak néhány percig. A kevés levegő ugyanúgy problémát okoz, mint a túl sok. A krónikus túllégzés nem csupán rosszabb közérzetet okozhat, de különféle egészségügyi problémák kialakulásához is hozzájárulhat (például: általános erőnlét csökkenése, krónikus fáradtság, asztma, szorongás, álmatlanság, elhízás).
Azt gondolná az ember, ha nagyobb/több levegőt lélegzik be, akkor több lesz a vérében az oxigén. Azonban ez nem így van! A túl sok levegő túlterheli a szervezetet, mert közben a sejtek oxigénellátottsága alacsony szinten marad.
Egy kis biokémia:
A vörösvértestekben található egy hemoglobin nevű vastartalmú protein, amely az oxigén szállításáért felelős. Az oxigénszaturáció azt mutatja meg, hogy mekkora az oxigént tartalmazó vörösvértestek aránya a vérben az oxigén szállítására alkalmas vörösvértestekhez viszonyítva. Ez egészséges emberben 95-99%. 100% azért nem lehet, mert az azt jelentené, hogy olyan erős a kötés az oxigén és hemoglobin molekula között, hogy a vérsejtek nem tudják leadni az oxigént a szövetekbe, szervekbe, izmokba. A vér hemoglobinjának oxigénleadó képessége úgy javítható, ha szén-dioxid koncentráció növekedik. (lásd: Bohr- effektus) Akármilyen furcsán hangzik, nem az oxigén van hatással a légzésed hatékonyságára, hanem a szén-dioxid. Ha többet lélegzünk be, mint amennyire szükségünk lenne, akkor túl sok szén-dioxid áramlik ki a tüdőnkből, és kerül ki a vérkeringésünkből. Ha ez hosszú időn keresztül fennáll, a szén-dioxid koncentrációt érzékelő kemoreceptorok érzékenysége nő. Így az agy légzésközpontja folyamatos utasítást ad a belégzésre. Kialakul a hiperventilláció, annak összes negatív következményével.
Az orrunk légzésre való, a szánk evésre vagy beszédre, de semmiképpen sem légzésre.
A szájon át történő légzés miatt szintén kialakulhat hiperventilláció. Ilyenkor nagy lélegzeteket veszünk és a mellkas felső része mozdul (rekeszizom inaktív marad, amely az egész mély elülső mozgásláncra kihat). A szájlégzők rendszeresen panaszkodnak alacsony energiaszintről, koncentráció hiányról és levertségről. Az orral ellentétben a száj nem képes kiszűrni a levegőben lévő apró szemcséket, szennyeződéseket, baktériumokat, mikróbákat. Ez különféle betegségek, allergiák és asztma kialakulásához vezethet.
A szájlégzés nem csak az általános közérzetre, a sportteljesítményre, betegségek kialakulására, a testtartásra és a mozgás minőségére van hatással, hanem az arcszerkezet, arcforma változására is.
Szájlégzés hatására az arc hajlamos hosszúvá és keskennyé válni. Az állandóan nyitva tartott száj miatt az állkapcsok nem fejlődnek rendesen, nem kerülnek az ideális pozícióba. Ha az állkapcsok nem jönnek eléggé előre, akkor akadályt jelentenek és szűkítik a légutat. Ez pedig jelentős mértékben hathat a fizikai teljesítőképességre. Szájlégzés során a nyelv leesik, emiatt a felső állkapcsot nem formálja a nyelv normális nyomása. Eredmény: keskeny, V alakú felső állkapocs és rendezetlen fogsor. A nyelv alsó állása hatással van a beszédre is, számos hang kiejtése torzulhat. A nyitva tartott száj miatt az arcizmok tónusa csökken, az orca izmai alulfejlettek, az ajkak lefele biggyennek, a szemek fáradtnak tűnnek.
Az alábbi ábrán egy orrlégző és egy szájlégző arcának jellegzetességei láthatóak:
(kép forrása: Patrick McKeown: A légzés ereje)
Kutatások szerint a gyerekek fejének mérete 9 éves korukra éri el a végleges méret 95%-át, míg az alsó állkapocs fejlődése 18 éves korukig folytatódik. Ne várj addig, míg túl késő lesz! Ha gyermekeden a szájlégzés tüneteit észlelted, vagy nem vagy biztos az észrevételedben, keress fel bennünket, hogy kezeljük a problémát vagy a megfelelő szakemberhez irányíthassunk.
A szájlégzés megszüntetése felnőttek esetében is fontos. A csontos arcszerkezeten már külső beavatkozás nélkül nem sokat tudunk segíteni: a felnőttkori fogszabályozás segít helyrehozni a fogak, fogmedercsontok és állcsontok elváltozásait. Speciális tornával és kiegészítő terápiás kezelésekkel az arcizmokat tónusba hozhatjuk, az állkapocsízület és a nyelv működését normalizálhatjuk, az orrlégzésre való áttéréssel pedig jobb közérzet, magasabb sportteljesítmény, kevesebb betegség vagy egyéb ezzel összefüggő panasz várható.
További információ: Dental Fitness Program