Észrevetted, hogy manapság mindenki fogyni akar, valamilyen népszerű diétát próbál ki? Vagy éppen versenyre készül és folyamatosan önmagát vagy a versenytársait győzi le? Folyamatos megfelelni akarás, folyamatos verseny az életünk. Nem csak a munkában, iskolában, hanem a mindennapokban, a szabadidőnkben is ezt keressük. És közben panaszkodunk, hogy stresszes az életünk…
Mi lenne, ha saját célokat keresnénk? Ha nem folyamatosan a mérleg számlapját vizslatnánk, hogy mikor csökkennek már azok a fránya számok, hanem egyszerűen csak elkezdenénk élvezni az életünket és olyan dolgokat csinálnánk, ahol azt érezzük, hogy jó ebben a testben élni? Mi lenne, ha úgy ennénk, ahogy azt a szervezetünk kívánja? Tudatosan, de bűntudat nélkül. Mi lenne, ha nem állandóan a jó teljesítményre hajtanánk, és nem jobbak akarnánk lenni másoknál, vagy önmagunknál, hanem elégedettek lennénk magunkkal, és elfogadnánk azt akik vagyunk, úgy, ahogy vagyunk?
Azt mondod, akkor nem fogunk fejlődni, és ugyanabban a mocsárban tespedünk majd évekig? Ameddig nem fogadjuk el a tökéletlenségeinket, addig nem tudunk fejlődni sem. Amíg nem látjuk a hibáinkat és nem fogadjuk el azok létezését, addig kijavítani sem tudjuk őket. Ha magasztos célokat tűzünk ki, azok mennyire valóban a mieink? Mennyire szolgálja a mi fejlődésünket és mennyire akarunk vele megfelelni egy elvárásnak?
Tényleg le akarsz fogyni vagy csak szeretnéd jobban érezni magad a testedben? Meg akarod nyerni a versenyt, vagy elismerést szeretnél a teljesítményedért? Tényleg salátát szeretnél enni vagy csak bűntudat nélkül ennél?
Vonatkoztass el a külvilágtól, csak figyelj befele, a válasz már megszületett benned.